Legjellemzőbb állandó vonásai, amelyek az egyes korokban szinte sohase voltak explicit verbis kimondva, de mindig érvényesültek, ill. a magyar társadalom mindig érvényre akarta juttatni:

A Szentkorona egyesíti az egész magyar politikai nemzetet. A "politikai nemzet" fogalmát Deák mondta ki, és ez a fogalom mutatja a Szentkorona-tan folyamatosan bővülő tartalmát. A "politikai nemzet" fogalma tartalmazza azt a kiterjesztést, ahogy a társadalmi viszonyoknak megfelelően a társadalom különböző részei rendelkeznek a Szentkorona-tagsággal. A Szent Koronának tagja a politikai magyar nemzet valamennyi egyéne (beleértve a nemzetiségeket azaz hungarusokat), a Szent Korona területe, azaz az ország földje valamint az uralkodó.

Magyarországon minden hatalom forrása a Szent Korona. Ezért a fentiek szerint a hatalmat a tagok közösen, azaz az uralkodó és a nemzet együtt gyakorolják. A hatalomnak ez az együttes gyakorlása tükröződik az Aranybulla ellenállási záradékában, és ez indokolta, hogy pl. a majdnem abszolút hatalommal rendelkező Mátyás király is mindig szentesíttette az országgyűléssel, vagy az országgyűléssel mondatta ki a saját akaratát.

A Szent Koronában nem a királynak van országa, népe, hanem a Nemzetnek, az országnak van királya. A magyar király hatalma nem "isteni eredetű", nem korlátlan uralkodó, hanem a nemzet választotta. Magyarországon az uralkodó házon belüli trónutódlás a nemzet akaratából valósult meg, az új királyt az országgyűlés választotta. (Az természetes, hogy a hatalom közelében levők akkor is "befolyásolták" a nemzet akaratát, mint most a pártok a választási meg azon kívüli kampányaikban. Szerintem részben ennek volt köszönhető a sok hatalmi harc az Árpád-házi királyok korában.)

A föld mindig a Szent Koronáé volt, a használója a Szent Korona jóvoltából birtokolta, vér szerinti örökös hiányában a föld birtokjoga visszaszállt a Szent Koronára. Ezt a XIX. század folyamán lazították. Erre a lazításra gazdasági okokból volt szükség.. A sokszor kirabolt országban a gazdálkodók többsége nem rendelkezett forrásokkal a gazdálkodáshoz. Nem elsősorban a rossz gazdálkodás miatt, hanem egyszerűen azért mert az elmúlt évszázadokban minden potenciális megtakarítását folyamatosan elrabolták tőle. Török hódítás, Habsburg visszahódítás, Rákóczi szabadságharca, Napoleoni háborúk, szabadságharc. (Földbirtokos, nem földtulajdonos).

A Szent Korona tagja Magyarország és rajta lakó politikai nemzet minden tagja. Trianon utáni időre felveti a nagy kérdést, mi van az elrabolt területekkel, és a rajta lakó hungarus-okkal? A hungarusok (valamikori magyar állampolgárok) és a Szent Korona közötti viszonyt szerintem külső erőszak szakította meg, ami a tagok és a Szent korona közötti misztikus kapcsoaltra magában nem volt hatással. Ami hatással volt, az az agymosás, amelyik nem ismertté teszi ezt a kapcsoalatot. Vagyis a Szent Koronának továbbra is tagja mindenki, akit ennek valós megélési lehetőségétől a történelem, és idegen erők akarata megfosztotta.. Földben pedig a Szent Koronáé - még ha idegen bitorló is birtokolja - minden olyan ősi területe, amelyen a Szent Korona tagjai élnek (azok a földek is tagjai a Szent Koronának).

István király, miután fia meghalt, kétségbeesésében Boldogasszonynak ajánlotta fel a Szent Koronát, azaz a Szent Korona tagjait. Azóta a Szent Korona Boldogasszony koronája is. (Gellért püspök a magyarok ősi Boldogasszonyát összegyúrta Máriával, Jézus anyjával, így azóta úgy él a magyarság szívében, mint Mária, azaz Boldogasszony, Patrona Hungariae.

Más országoknak is van koronatanuk (Csehország, Lengyelország), de ezek egyike sem egy adott tárgyhoz, hanem a királyi koronához fűződik, amelyik változhat. Nekünk magyaroknak ez csak a Szent Korona lehet, másik koronával nem helyettesíthető. Ennek magyarázatát én a Szent Korona történetében vélem megtalálni, amely történet viszont nem a "hivatalos" vagy "akadémiai" koronatörténet, amelyik sok sebből vérzik.

Először talán azt kellene evvel kapcsolatban megemlíteni, hogy a hazatért Szent Koronát mérnökök és ötvösök is megvizsgálták, és egyértelműen elutasítják, hogy a Koronát két részből "buherálták" volna össze. A korona egy egység, amely valamikor IV.-V. században készült valahol Kaukázusban. Minden valószínűség szerint még frankok által történt elrablása előtt fűződött hozzá a magyarok állameszméje. Beavató korona, amely misztikusan teszi a magyarság vezetőjévé azt, akit a Nemzet választott erre a feladatra. Minden király életében egyszer volt a fején, a beavatáskor, azaz megkoronázáskor.