Elődeink hazánk szeretetére, őseink, embertársaink tiszteletére és az alkotó munka megbecsülésére neveltek. Ettől a természetben és a közösségekben gyökerező nevelési-oktatási gyakorlattól a mai iskolai módszerek jelentősen eltértek.
A társadalom végveszélybe került! A média jelentős része napról-napra rombolja az emberi értékeket, minden gazdasági, társadalmi, nevelési kérdés a politikai csatározások kereszttüzébe került. Gyakorlattá vált az erőszak, a hazugság, a törvénytelen intézkedések végrehajtása, nemzeti értékeink lábbal tiprása. Országunk teljes erkölcsi válságba süllyedt, amely elérte az iskolákat is. E környezet hatását jelzi az egységesítő, nemzeti értékeinket elhallgató hivatalos állami magyar oktatás is. Egyre inkább azt látjuk, hogy fiataljaink jó része nem tiszteli a magasabb tudást, a felnőtteket és egymást sem. A kiúttalanság jelei mutatkoznak, az értelmes életvitel (család, kultúra, munka, sport) helyett kábítószereznek, csavarognak, bántalmazzák egymást és tanáraikat.
A jelenlegi kormányzati oktatáspolitika önként felszámolta a korábban világszerte elismert iskolarendszerünket. Ugyanakkor az Európai Unió alapdokumentumai is kimondják: minden tagország önmaga alakíthatja ki saját oktatási rendszerét, nemzeti, történelmi hagyományaira alapozva.
Pedagógustársadalmunk megosztott: az iskolákat és a tantestületek tagjait is egymás ellen hangolják. Az iskolabezárások, összevonások, elbocsátások érthetetlen és követhetetlen folyamatai félelmet, bizonytalanságot keltenek a szülőkben, diákokban, pedagógusokban egyaránt. Az állami oktatásirányítás és a politikai hatalom a statisztikai adatok adminisztrálását, számszaki javítását várja el, törvényhozási hatalmával visszaélve anyagi és erkölcsi kényszerítő eszközökkel valósítja meg elképzeléseit. Nem a szakmai eredmények, a társadalom számára hasznos emberek nevelése a cél, hanem a külső, idegen eszmerendszert képviselő, anyagi függőséget megteremtő csoportok elvárásainak kielégítése. Iskolán belül és kívül is teljes a zűrzavar.
A tanulói és a szülői agresszió lassan már elviselhetetlen mértékű, a társadalom testi-lelki-szellemi egészségének ijesztő hanyatlása közben a becsületes, önfeláldozó, jól felkészült, lelkiismeretes pedagógusaink sem kapnak védelmet, erkölcsi-anyagi megbecsülést.
A hanyatlás megállítása, nemzetünk felemelkedése érdekében a Magyarok Szövetsége Nevelési - Oktatási Tagozata kidolgozta az iskolarendszer fejlesztésének alapelveit.

A MAGYAROK SZÖVETSÉGE OKTATÁSI ALAPELVEI

Megteremtjük a nemzeti sajátosságokra épített magyar nevelési - oktatási rendszert, amelynek alapeleme a nevelés, az önismeret, az önálló gondolkodás, az értelmes életvitel igényének fejlesztése.
Megakadályozzuk a magyar szellemiségtől idegen eszmerendszerek további beáramlását, visszavonjuk a nemzetromboló politikai intézkedéseket. Megvalósítjuk a nemzeti és erkölcsi elveket követő, tudás (műveltség) alapú oktatást, benne a hatékony testi-lelki-szellemi egészségfejlesztést.
Nevelési-oktatási rendszerünk megújításához felhasználjuk történelmi, szellemi hagyományainkat, a magyar gazdaság elvárásait, a XXI. század kihívásait, a nemzeti tudományos műhelyek javaslatait, és elemezzük a külföldi tapasztalatokat.
A közoktatást 12 évfolyamos rendszerben, háromszor négy évfolyamos tagozódásban szervezzük meg, a szakképzés előkészítése a 9. osztálytól kezdődik. (6 osztályos középiskola természetesen továbbra is működhet.)
A tanulás ösztönzését összekapcsoljuk a családtámogatás rendszerével.


Cselekvési irányelvek:

Előtérbe állítjuk a hazaszeretetre, a családi és a közösségi életre nevelést. Az erkölcsi fogalmak megismerését, az etikus magatartás betartását minden iskolatípusban megköveteljük (igazság, becsület, tisztesség, hit, vallás, szeretet, pozitív gondolkodás).
A közoktatási, valamint a felsőoktatási intézményekben a testi-lelki-szellemi egyensúly megteremtése érdekében kialakítjuk a hatékony, teljeskörű egészségfejlesztés rendszerét.
Sokszínű iskolarendszerben biztosítjuk - a bölcsődétől az egyetemig - a pedagógiai szabadságot, a nevelést, az oktatást és a képzést életvitelünk természetes részévé tesszük.
Visszaállítjuk a természettudományos oktatás rangját. Biztosítjuk az irodalom és a művészetek igényes, alkotókedvet ébresztő művelését, az igaz történelem és a magyar nyelv rejtelmeinek megismerését, melyek a nemzeti önbecsülés növelését, az egészséges nemzettudat kialakulását szolgálják.
Megőrizzük és fejlesztjük Magyarország egyedülálló ének- és zeneoktatási rendszerét. A nevelésben kiemelt szerepet biztosítunk a magyar népi hagyományoknak és az egyetemes művészeteknek.
Fejlesztjük az iskolai keretek közötti tömeg- és versenysportot.
A pedagógustársadalom számára megteremtjük a személyi biztonságot, az erkölcsi és anyagi megbecsülést, viszont elvárjuk tőlük a személyes példamutatást.
Átalakítjuk az iskolák finanszírozási rendszerét. Az új pénzügyi ellátó rendszerben lehetővé tesszük a szabad iskolaválasztást, valamint kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek felkészítésére.
Különös gondot fordítunk a tankönyv- és taneszköz-ellátásra, annak minőségére.
Biztosítjuk a falusi és a kis létszámú iskolák zavartalan működését, legalább az első négy osztály (10. éves korig) helyben történő oktatását.
Felülvizsgáljuk, illetve azonnal visszavonjuk az indokolatlan iskola-összevonásokra és a Térségi Integrált Szakképző Központok létesítésére vonatkozó döntéseket.
Kidolgozzuk a nemzetünk valódi érdekeit szolgáló új Magyar Nemzeti Tantervet, amely megteremti az önálló ismeretszerzés és az összefüggések megértésének alapjait.
Megszüntetjük a magyar oktatási rendszertől idegen kétszintű érettségi vizsgát, felülvizsgáljuk az egyetemek felvételi rendszerét.
Kidolgozzuk a szaktanácsadás új formáját. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése érdekében kiépítjük a tanfelügyelőségek területi rendszerét.
Visszaállítjuk a kulturális beágyazottságot, társadalmi beilleszkedést segítő, műveltség alapú oktatást és vizsgáztatást, a protekcionista gazdasági érdekeket kiszolgáló moduláris és kompetencia alapú oktatási rendszer helyett.
Felülvizsgáljuk az Országos Képzési Jegyzéket, és a teljes szakképzési rendszert a hazai szakmai-társadalmi igényekhez igazítjuk. Növeljük a gyakorlati képzés időkeretét, biztosítva a többirányú üzemi gyakorlatokat. Visszaadjuk a szakmák becsületét.
Az arctalanná, szolgáltató intézményekké züllesztett iskolákat átalakítjuk, és a kultúrát közvetítő, természetes műveltséget adó, a tanuló ifjúság egyéni boldogulását és társadalmi beilleszkedését segítő közösségi központokká fejlesztjük.
Felülvizsgáljuk a „Bolognai Megállapodás” alapján létrehozott új intézményrendszert és a lineáris képzési formát. Megszüntetjük a felsőfokú oktatás uniformizálását, lehetőséget teremtünk az egyes intézményi sajátosságok megvalósítására. Elemezzük a kreditrendszer hatásait, eredményeit. A szükséges változtatásokat fokozatosan végrehajtjuk.
Kiépítjük a testvérfalvak, testvériskolák rendszerét. (Nyári táborok, túrák szervezése az elcsatolt országrészekbe, és onnan az anyaországba.)
Kidolgozzuk az egymásra épülő képzési rendszereket a bölcsődétől az egyetemig, a szakképzéstől a felnőttképzésig. Meghatározzuk a továbbhaladás, a szintek közötti átlépés, az elvárható ismeretszintek követelményeit.
A nemzeti igényekhez igazítva átalakítjuk a pedagógusképzést, megszüntetjük a lineáris oktatást. A már végzett pedagógusok szemléletváltásának segítése érdekében módosítjuk a továbbképzési rendszert. A pedagógusképzés felvételi követelményei között nagyobb hangsúllyal szerepeltetjük a pszichológiai és erkölcsi alkalmasságot. Nagyobb gyakorlati és részletesebb módszertani képzésre teremtünk lehetőséget.
Megszilárdítjuk az iskolákban a tanítási, a tanulási és a magatartási fegyelmet, biztosítjuk a kötelességek, a felelősségek és a jogok összhangjának megvalósulását.
A család szerepének erősítése érdekében a családi pótlék és a segélyezés rendszerének átalakítása során a gyermekek taníttatási kötelezettségét alapvető feladattá tesszük.
A Magyarországon élő kisebbségek számára biztosítjuk a szükséges intézményrendszert, a számukra leghatékonyabb oktatási formák kidolgozásához segítséget nyújtunk