A gyülekezési jog szigorítását kezdeményezte országgyűlési képviselőként Rogán Antal belvárosi polgármester; a módosító indítványban új mellékbüntetésként a rendezvénytől való eltiltás szerepel - jelentette be az ellenzéki politikus szerdán Budapesten. Rogán sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt másfél év tapasztalata késztette arra, hogy ilyen módosítást kezdeményezzen az országgyűlésben, mivel a büntető törvénykönyv (Btk) ide vonatkozó paragrafusa már nem védi meg a rendezvényen résztvevő, békés polgárokat a rendetlenkedőktől. A rendezvénytől való eltiltást, amely három hónaptól egy évig terjedhetne (kiskorúak esetében maximum hat hónapig) a bíróság mondhatná ki. Ha valaki az eltiltás ideje alatt mégis részt vesz az eltiltás helyén bármilyen rendezvényen, akkor közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújthatnák. A törvénymódosítás szól arról, hogy ha valaki felfegyverkezve követi el a rendzavarást, vagy a tiltás ellenére így vesz részt egy rendezvényen, akkor egy évig terjedő szabadságvesztést is kiróhatnak rá. A rongálást már három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a módosító indítvány, de különösen jelentős kár esetén háromtól tíz évig is terjedhet a büntetés időtartama. Rogán hozzáfűzte: az eltiltás minden rendezvényre vonatkozik, tehát például egy koncerten sem vehetne részt a rendetlenkedő abban a városrészben vagy városban, amelyben megtiltották neki, hogy a rendezvényeken részt vegyen.

Bárándy a felfegyverkezésre is kitér

A garázdaság minősített eseteinek módosítását javasolta Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője, aki szerint javaslata kiegészíti Rogán Antalnak (Fidesz) a rendezvénytől való eltiltásra vonatkozó kezdeményezését. Erről a kormánypárti politikus pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt. Bárándy közölte, új minősítő körülmény lenne a büntető törvénykönyvben (Btk.), ha a garázdaságot fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. Reméli, hogy a módosítással hatékonyan lehet visszatartani az elkövetőket ettől a bűntettől - mondta.

Répássy: Nem kell korlátozni a gyülekezési jogot

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője kifejtette: pártja nem ért egyet a gyülekezési törvény szigorításával és a Btk. olyan módosításával, amely a békés gyülekezés jogát korlátozza. Hozzátette: mind Bárándy Gergely, mind Rogán Antal javaslatát ez alapján fogják megítélni. A Fidesz még nem alakította ki álláspontját arról, hogyan szavaz ezekről az előterjesztésekről - közölte.

Gaudi-Nagy: Alkotmányellenes lépés?

Azzal egyetértek, hogy a szabadságjogaikat békésen gyakorlók védelme legyen az elsődleges - fejtette ki az MNO-nak Gaudi-Nagy Tamás. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője rámutatott: ennek az elvnek kell érvényesülnie a jogalkotás és jogalkalmazás során is. Mindkettő abból az alapelvből fakad, hogy az államnak az alapvető jogok gyakorlásával kapcsolatban nem tűrési, hanem garanciális és kiteljesítési kötelezettsége van. Ezt a strasbourgi emberi jogi bíróság következetes gyakorlata is igazolja - mutatott rá a jogvédő. A Rogán Antal által javasolt szabályozás olyan irányba jelentene elmozdulást, amelynek következtében éppen ezt a fajta, az alapvető jogokat és szabadságot kiteljesítő és garantáló állami szerep gyengülne, nem pedig erősödne és emiatt alkotmányellenes is lenne - figyelmeztetett.

Például amikor egy nagy létszámú, békés tömegben egy kis létszámú, valamifajta erőszakos vagy jogellenes tevékenységet kifejtő csoport vagy személy jelenik meg, erre tekintettel a többiekkel szemben nem lehet fellépni. Ennek ellenére erre került sor 2006. október 23-án az Astoria környékén - idézte fel a történteket.

Jogi gumibot

A jelenlegi jogszabályi környezet is tökéletesen lehetővé teszi azt, hogy fel lehessen lépni azokkal szemben, akik megzavarnak egy tüntetést, vagy nem tesznek eleget a tüntetést szervezők kéréseinek - válaszolta a kisebb rendzavaró csoportok kezelését firtató kérdésünkre Gaudi-Nagy. A Büntető törvénykönyv jelenleg is bünteti, azt aki tüntetőt jogtalanul erőszakkal vagy ezzel fenyegtve akadályoz. Rámutatott: mindig a legvégső eszköz a büntetőjogi szankcionálás. Az állam így azt üzeni meg, hogy kiemelten büntetendőnek és felelősségre vonandónak tekinti ezeket a cselekményeket. "Ezek a csoportok meglehetősen markánsnak, elszántnak tűnnek, így az sem biztos, hogy egy ilyen szabályozás túl komoly visszatartó erőt jelentene számukra. Viszont pont azok felé jelentene visszatartó erőt, akik csupán jóhiszeműen és békésen kívánják gyakorolni a jogaikat. A jelenlegi politikai helyzetben mindenképpen egy rossz és elfogadhatatlan üzenet, hogy amikor egyre nagyobb a társadalmi elégedetlenség, és egyre nagyobb a szakadék a kormányzat és a társadalom között, és egyre csökken a kabinet elfogadottsága a tiltakozni kívánókat ilyen szabályozással próbálják kordában tartani" - hangoztatta. Ma nem a tüntetések egyébként is elvétve erőszakos jellege a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a hatalom a szabadságjogaikat gyakorló polgárok jogait rendszeresen megsérti és a közösségi érdekek figyelmen hagyásával kormányoz.

Ha valaki rendőrségi tiltás ellenére megjelenik egy tüntetés helyszínén vagy feloszlatott tüntetés helyszínén marad, annak a társadalomra veszélyessége szerintem nem olyan mértékű, hogy a büntetőjogi szabályozást indokolttá tenné - tette hozzá. "Emlékezzünk vissza például arra, hogy 2007 márciusa előtt egyáltalán nem létezett olyan jogszabály, amely szankcionálta volna a nem jogszerű tüntetésen való jelenlétet. Tavaly márciusban napokkal a nemzeti ünnep előtt vezette be a kormány a passzív engedetlenség szabálysértést, amely már alkotmányellenesen tág jogalkalmazási lehetőséget ad a rendőrségnek a tüntetőkkel szembeni fellépésre. Ezt alkalmazzák sokszor önkényesen és szelektíven a demonstrációkon résztvevőkkel szemben, egyfajta jogi gumibotként" - summázta a rendőri intézkedéseknek bíróság által is bizonyított esetekben jogszerűtlenül alávetett demonstrálókat rendszerint sikeresen védő jogász. A javasolt szabályok újabb ilyen jogi gumibotot adnak a rendőrség kezébe.

Szabálysértés helyett bűncselekmény

A Rogán Antal által javasolt szabályozás újabb továbblépés lenne: már nem is szabálysértésnek minősülne mindez, hanem bűncselekményi kategóriába csúsztatnák át. Pedig egy tüntetés résztvevőjének gyakran nem is áll módjában az, hogy meggyőződjön arról, a demonstráció, amin részt vesz, tiltott vagy nem tiltott. Ha elhangzik a rendőrségi felszólítás, a jelenlegi jogszabályok is lehetőséget adnak rá, hogy a rendőrség fellépjen a továbbra sem távozókkal szemben. Nincs szükség viszont arra, hogy tömegesen állítsanak büntető bíróság elé olyan embereket, akik nem tesznek eleget ennek a felszólításnak - hangoztatta Gaudi-Nagy.

A szigorító intézkedésekre tett javaslatok ügyében megkerestük Rogán Antalt is, aki jelezte: később válaszol az MNO kérdéseire.